Gyermekeink életútja rajtunk múlik és rajtuk az emberiség jövője!

Az első hét év során a gyermek testi –érzelmi – lelki fejlődése a legfontosabb, ezért lényeges az intellektuális tudást az életkori sajátosságokhoz igazodva magas színvonalon átadni, és szeretetteljes személyiségfejlesztésen keresztül megalapozni.
A magán bölcsőde, óvoda és kiegészítő művészeti iskola speciálisan egymásra épülő és követő módszertani egyedi elképzeléssel, érzelmi gazdagságban nevelt gyermekek képességeit, tehetségük kibontakozását képes valóra váltani. Több lehetőség van egyéni foglalkozásra és tehetséggondozásra a mozgáskultúra és művészetek szabadsága által.
Egy biztonságos, egészségtudatos helyen, ahol a gyermekek felszabadultan és biztonságban fejlődve, megtapasztalhatják, megtanulhatják a pedagógusok és szakemberek értő segítségével, képességük, tehetségük erősítésével a kultúrát továbbvinni, hagyományt őrizni a nyelv, tánc, zene, festészet, sportok és különböző
alkotó tevékenységeken keresztül. A gyermekek megismerik önvalójukat és felnőttként könnyen képessé vállnak saját életfeladatukat felismerésére és követésére .
A kiegyensúlyozott, tudatos gyermek sikereiben átéli a boldogságát és a világhoz való viszonya is harmonikus és életteli.
Emellett a szülők iskolája segíteni kívánja a gyermek –szülők – pedagógus hatékony, egymást segítő harmonikus együtt működését és kapcsolatát, ezzel kiemelni a gyermekek értékeit, érdekeit.
Minden gyermek megérdemli, hogy tehetségük napvilágra kerüljön!

Kérem kérjen információt a gyermekfelügyelettel, gyermek hotellel kapcsolatban.
Makkos Ildikó
Pedagógiai, családvédelmi és családi napközi vezető
Life Coach, Gyermekpszichológiai asszisztens, Kineziológus
06/70 550 9226

 

A gyermek szocializációs színterei

Az egyén a társadalomban elfoglalt helyét és a hozzá tartozó társadalmi jellemzőket örökli, tapasztalja, megtanulja és használja, amelyekkel megtarthatja, illetve megváltoztathatja a társadalmi helyzetét. Ezt a társadalmi tanulást szocializációnak nevezzük.
Az elsődleges szocializáció a családban kezdődik és működik. Itt sajátítja el a gyermek a társadalmi létéhez, az együttéléshez, a beilleszkedéshez szükséges szabályokat, normákat, követendőé értékeket. Erre a primer szocializációs alapozásra épül azután a tudatos nevelés, a családi szoktatás, ellenőrzés, tanítás, fegyelmezés, jutalmazás.
A család szocializációs funkciója többszintű. Ellátja a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartás és szerepmintákat is közvetít.
A másodlagos szocializáció legfontosabb színhelye az óvoda és iskola. Az óvodában és az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia együttműködnie más gyerekekkel, megfelelnie külső elvárásoknak, kialakítani a viselkedés , magatartás új szabályait .Az iskola célja, hogy a tanulók elsajátítsák mindazokat az információkat, készségeket, értékeket,
amelyeket a társadalom fontosnak tart. Nem csak írás-olvasás, hanem pl. kötelességtudás, megbízhatóság,pontosság.
A társadalomban tanult előnyök és hátrányok kiegészítik a családi nevelést és fordítva is igaz.
Az iskola mellett igen jelentős szocializációs szerepe van a kortárs csoportnak. A kortárscsoport lényege az iskolán kívüli kapcsolat más fiatalokkal (barátok, szomszédság), ami lényegesen különbözik a családi és az iskolai kapcsolatoktól. A szocializáció során az ember kialakítja saját értékrendjét és egyedi identitását.
Minden gyerekben megvan a lehetőség arra, hogy magabiztos, öntudatos, rátermett személyiséggé váljon.
Minden gyerek egyedi személyiség, aki sajátos adottságokkal és temperamentummal születik.
Azok a tapasztalatok, amelyeket nap, mint nap, évről évre szerez, összegződnek benne, formálják a világról alkotott tudását, szintén csak rá jellemzőek, egyediek. Ebből következően minden gyerek a saját tempójában, a maga jellegzetes módján fejlődik. A gyerekek fejlődése többnyire meghatározott keretek között zajlik, ezen belül azonban jelentős egyedi különbségek vannak.

A gyerek valamennyi tevékenységében megjelennek egyedi vonásai, a rá jellemző érdeklődési körök, preferenciák. A gyerekek lehetnek mind a tanulás ütemében, mind módjának egyedi jellegzetességében. veleszületett adottságai és vonásai többnyire biológiailag meghatározottak. Ilyenek például a temperamentumvonások. A temperamentumot a különböző kutatók különböző módokon írják le. Ezek a temperamentumvonások befolyásolják a gyerekek aktivitási szintjét, cselekedeteit, hatnak tapasztalataik átélésére vagy a környezetükhöz való viszonyulásukra.

(Forrás/ Szakdolgozat: Makkos Ildikó)